Szalad az idő……. Már december van és januárban találkozunk a kislányunkkal. :) Húúú, el sem hiszem, hogy kibújik belőlem egy kisbaba. Mikor rá gondolok, mindig az a 4d-s kép jut eszembe amit 20 hetesen láttunk. Ugyanis azóta nem láttam a kis pofiját. Volt 32 hetes uh, de ott is csak a méreteket nézték, babikómból összességében nem sokat láttam. Amúgy nagyon izgő-mozgó, mindig vándorol a pocimban. Pedig nem sok helye van, látom is mindig hol van, és milyen helyzetben. Sajnos nem fordult még be, medencefekvésű, és sajnos a dokim és a védőnő sem biztatott túlságosan, hogy még befordulhat. Pedig olyan sok mindenkinél olvastam itt neten, hogy még ezután fordult be. Ezért próbálunk befordulós praktikákat bevetni, séta, négykézlábra ereszkedés, ugyanez lekönyökölve stb. Hát nem tudom mi lesz, ha nem fordul be, marad a császár.
Terhességben a teher
Hogy mik is ezek? Nálam jött egy pár dolog elő. Ha emlékeztek 16 hetesen jöttem ki a kórházból, kb 18. hét körül szívódott fel a másik a baba petezsákja. Ott meg is nyugodtam. Egészen a 28 hetes korig nem is volt semmi baj, tünet, semmi az égvilágon. Akkor elkezdett fájni a gyomrom, aztán a mellkasom, már a szívem is szúrt, nem bírtam se állni, se ülni, se feküdni, mindenhogy fájt. Teljesen kisugárzott még a hátamba is, a vállaimba is. Leginkább estére jött ki mindennap. De nagyon fájt, azt mondtam ezt én nem bírom ki még 12 hétig. Szó mi szó édes tehernek semmiképp nem nevezném.
Elmentem az itteni nőgyógyászhoz, aki továbbküldött egy belgyógyászhoz, aki pedig kivizsgált. Magas volt a pulzusom, a vérnyomásom is megemelkedett. A fájdalomra a védőnő javaslatára Panadolt kezdtem szedni, ami egyenesen felmentő érzés volt, gondoltam is végre valami ami enyhít a fájdalmon, ami azóta már 5 napja tartott. A belgyógyász doktornő csináltatott 1 hét múlva 24 órás ekg-t, majd 2 hét múlva egy szív uh-t. Hál istennek nem talált semmit, minden rendben volt, ez volt múlt héten, de tulajdonképp eddigre a panaszok meg is szűntek. A biztonság kedvéért közben az endo-s dokimmal is lecsökkentettük a Letroxot. A pulzusom szépen helyre állt 80-at mértem itthon mindig az utóbbi hetekben. Viszont ma meg a védőnőnél magas lett a vérnyomás, ezért most járhatok sűrűn nézetni. Fehérje a vizeletben nincs szerencsére, különben akkor már asszem mehetnék is befeküdni a kórházba.
Kicsit elkezdett vizesedni a lábam, hol lelappad, hol visszajön, erre is próbálom a praktikákat bevetni, de ilyenkor soknak tűnik még 6 hét, addig mi lehet még. Vérezgetett az orrom is egy ideje, mindig ugyanaz az ér. Talán ez csökkent. Ami még van, az hogy rettenetes fáradt vagyok, olyan gyorsan elálmosodok, és lefáradok, hogy szörnyű. Nem tudom ez a korral jár? Aki 40 év körül terhes, az ilyen fáradékony? Vagy csak én vagyok ilyen gyenge?
Jó dolgok :)
Azért történik ám jó is! :) A kicsi lány mozgásával állandóan megnevettet, mivel nem sok kg jött fel rám, nagyon ki tudja magát nyomni. Mindig tudatja, hogy ő itt van ám!!!! Foglalkozzak vele!!! :) Már mindent beszereztünk neki, hát nem volt könnyű, így első baba lévén, de én azért nagyon élveztem. És már apuka is egész élvezte a babás cuccok beszerzését. :)
Babaágy meg van, csak éppen még lapul a dobozban lapra szerelten. Gyerekbútort pont ma kapunk pesti rokonoktól. Babaruhát egy-kettőt vettünk újonnan, párat kaptam is rokonságtól, és többet is vettem apródról, amik jó állapotban vannak, alig használtak. Nagyon édik, ezek között már vannak nagyobbak is, ami 1 évesre jók. Megéri nagyon szétnézni, mert sajna bababoltokban nagyon drágák, és tényleg olyan kevés ideig tudja használni a pici. Szóval babarucik egyenlőre hegyén-hátán össze-vissza, majd most kezdem kimosni, többi mindenféle babacucc, kismamás cucc is szintén egy rakásban a későbbi leendő gyerekszobában. Szoptatós hálóinget is netről rendeltem olcsón, boltban nem találtam rám valót és jó áron. A babakocsi van még hátra, de sínen van a dolog, az is meg lesz hamarosan.
Apuka már bejelentette, hogy ő mindent bevállal, tisztába rak, fürdet, foglalkozik vele. :) Na és akkor nekem mi marad? – kérdeztem én. :D Azt mondja: a szoptatás. :) Na még jó, hogy azt megengedi. :) Már most szerelmesek vagyunk a kislányunkba: Hanna babába. :)
További teendők
Ezen a héten, vércukor vizsgálat, TSH vérvétel, talán lesz egy teljes vérkép. Két hét múlva 36 hetesen nőgyógyásznál méhszájvizsgálat és hüvelykenet vétel. Ja méhnyak már rövidült, 2 ujjnyi hosszú, méhszáj teljesen zárt. (cx: 2000)
Ugyancsak 36 hetesen itt helybeli nőgyógyásznál CTG vizsgálat, innentől hetente egyszer. 38 hetesen uh, ahol megint a babát mérjük.
Ilyenek vannak, reméljük nem jön sokkal hamarabb Hanna baba. A 32 hetes uh, 1 héttel korábbinak mérték, de azt mondta a nődokim, nem érdekes, ez csak azt jelenti nem lesz 4 kg-s baba. De hát én sem vagyok egy nagy darab a 152 cm-mel és jelenleg 57 kg-mal.
Úgyhogy reméljük minden rendben lesz, és kihúzzuk a végéig. :)
Szeretem az írásaidat olvasni!!! :)
Kitartás és minden jót!
Kitartás! Nemsokára megkapod életed legnagyobb karácsonyi ajándékát! <3
A fáradékonyság nálam is megvolt 35 évesen. Nekem is sok “teher” volt a végén és sürgettem az idôt, moist meg két hónap elteltével hiányzik a pocakos lét. Nagyon örülök a kislányomnak, hisz mi is vártunk rá sokkáigm de valahogy az olyan más volt mikor még a pocakomban volt és azt már vele soha nem fogom átélni. Élvezd ki minden percét! Még a nehezeket is :) Én kislányom sem fordult meg minden praktika ellenére sem, így tervezett császár lett a vége, de a lényeg h egészségesen a világra jött és sok örömünk van benne. Ha császár attól sem kell megijedni, én ellene voltam, de elfogadtam h ô így akar a világra jönni, feketét mutatta meg elôször a világnak :) ez az ô döntése volt, én meg támogattam :) Az uh méretek meg eltérhetnek, így azt ne vedd készpénznek. Nekünk szülés elôtt 1 héttel 3400 grammot tippeltek és 3100-al született, magyarázat: nagy a feje és hosszú a combja ezért a gép elszámolta :/
Annyira jó ezt olvasni,hogy sikerült,hogy ott van az a pici lélek a hasadban. Régen jártam itt és őszinte boldogsággal tölt el,hogy a hosszú évek és viszontagságaitok után hamarosan a karodban foghatod a kislányotokat.
Az élet értelme…
A legjobbakat kívánom Nektek, minden rendben lesz!
Anna (másfél éves fiú Anyukája)