Elfáradtam

június 22, 2012 | Az én "utam", Lelkizzünk!

teherbeeses_sulyaÚgy érzem most már teljesen elfáradtam a teherbeesés “ügyétől”. Lassan 5 éve kezdtük, és már teljesen besokalltam. Ne ijedjetek meg, nem vagyok rosszul és nem lettem depressziós, csak egyszerűen meguntam. És nem is adom fel természetesen. Csak éppen úgy kezdem élni az életemet, hogy ne befolyásolja az a tény, hogy jaj esetleg terhes lehetek.

Mostanában úgy éreztem mintha egy kártyavár omlott volna össze bennem, attól hogy hónapról hónapra reménykedtem. Szóba került már az örökbefogadás is hogy el kellene indítani, biztos ami biztos alapon, nem vagyunk annyira fiatalok (bár annak érezzük magunkat :) ), 40 és én 38, de aztán mégiscsak abban maradtunk hogy várunk még vele.

Félreértés ne essék, én még mindig bízom benne, hogy az endokrinológus doki kezelésétől minden rendben lesz és sikerülni fog, csak több időre van szükség, sőt ha netán nem sikerül így, fel vagyok készülve akár a 2. lombikra is, amire persze jobb lenne ha nem kerülne sor. Nagyon bízom benne hogy sikerül természetesen is teherbe esnem, mivel egyszer már sikerült, csak épp a babó nem fejlődött.

Mivel csak a következő ciklustól kell szednem az utrot, tehát onnantól várható javulás, ezért ez a hónap ki is esik.

Valahogy amikor ezt megfogalmaztam magamban, hogy elfáradtam és már a lehető legkevesebbet akarok a reménykedéssel foglalkozni, mintha egy hatalmas teher esett volna le rólam. És mintha valami világosság nyílt volna meg előttem. Ti éreztetek már ilyet?

A teherbeesés miatti elfáradás ellenére viszont tele lettem energiával, csak éppen más irányú dolgok iránt. Mintha most akarnám elkezdeni élni az életem 5 év után, enélkül a súly nélkül. Nem akarok kihagyni az életemből olyan dolgokat, amiket azért nem teszek meg mert talán terhes lehetek…. Ugye a ciklus második feléről beszélek. Ismerős?

Egyszóval teszem a dolgom, tartom a kezelést amit előírnak, de élni akarom az életem, és nem akarok azon síránkozni hogy nincs még gyerekem. Úgy gondolom eddig is erős voltam és nem estem ezmiatt depresszióba, de most azt érzem mintha el akarnám engedni. Aztán majd látjuk meddig tart ez és mi következik.

Most jól érzem magam, a baba meg majd jön ha akar… :)

Tags: ,

Megosztás a Facebook-on

Comments (21)

 

  1. aniko0102 szerint:

    Szia,

    sajnálom, hogy eddig eljutottál, de lehet, hogy pont ez kell ahhoz, hogy megtörténjen a csoda.
    Amikor én is teherbe estem (ami papíron, a magas prolaktin szint miatt kizárt volt), akkor pont mikor a beágyazódás volt, akkor szaunáztam és hideg vízbe merültem 3 napig. Ha a baba jönni akar, akkor sem a magas hormonok, sem pedig Te nem tudod megakadályozni. Szóval jól teszed, ha emiatt nem mondasz le egy csomó dologról.
    Még valami nem gondolkoztál azon, hogy kipróbálod Gyuri bácsi teáit? Unokatesóméknak több, mint két évet próbálkoztak és most ikrek érkeznek….
    http://gyuribacsigyogyteai.hu/index.php?/BABAVARO-TEARENDSZER/

    Szép napot és kitartást,
    Anikó

    • admin / Renáta szerint:

      Gyuri bácsin már túl vagyunk :)
      2 évvel ezelőtt csináltuk meg a kúráját.
      Mint minden, van akinek elég ennyi segítség, van akinek nem.
      De ezt amúgy sem lehetne most, gyógyszerszedés mellett, mert az tisztítókúrával kezdődik.

  2. Amy szerint:

    Teljesen megértem amit írtál, én is átéltem ezeket az érzéseket.
    Én 2 évig bírtam a hónapról hónapra tartó “küzdelmet” a babáért. Sikertelen inszemek sorozata, szurik ezrei, lila foltok, reménykedés, negatív tesztek, padlóra kerülés, felállás, aztán előről az egész “tortúra”… Tavaly novemberben befejeztem a szurkálásokat, inszemet, minden a baba projekttel kapcsolatos dolgot. Elkezdtem élni én is a mindennapokat, normálisan, mint 2 évvel ezelőtt. Teljesen kikészítettem saját magam a görcsös akarással. Idén februárban spontán sikerült teherbe esnem:-) El sem hittem, néha még most is alig hiszem el…
    Nagyon szurkolok Nektek! Én is úgy gondolom, hogy majd most fog bekövetkezni a várva várt CSODA, hogy nem is számítasz, nem is készülsz rá! :-D

    • admin / Renáta szerint:

      Gratulálok Neked! :) :)
      Igen és azt hiszem ezt tudatosan nem lehet elérni, hanem úgy jön magától ez az érzés.
      És igen ez már egy csodának számít ennyi idő után. :)

  3. Ancsa szerint:

    Sziasztok!
    Nagyon vártam már az újabb cikkedet!!!!!
    Én most februárban éltem át amit te Renáta!
    Azóta más dolgokkal lett színesebb életem mint hogy hónapról hónapra aggódjak miért is nem esek teherbe.
    Most már nem sokat foglalkozom a baba kérdéssel, azóta helyre állt a mensim is ami előtte nagyon rendszertelen volt.
    Vitaminokat szedek most és sehova más hova nem járok vizsgálatokra.
    Egyszer majd csak sikerül!
    Nagyon szorítok minden sorstársamnak!!!!

  4. Ella szerint:

    Szia!
    Szerintem is egy jó döntést hoztál, talán ez hozza majd meg a pozitív változást :)
    Nem tudom, ismered-e az Energy termékeit, de sokat olvastan arról, hogy egyik termékük, a Gynex, sok párnak segített már teherbe esni (http://www.energy.sk/hu/menu_x821x.asp).
    Én egyéb termékeiket fogyasztottam, és rendkívül jók. A teherbeesésem előtt szedtem hónapokig a Biolmultivitamin-t (és a Fytomineral-t amit már sokszor szedtem, mindig jó eredménnyel) és nagyon jó hatása volt.
    Mindenképp sikert, jobb, ha lezán veszed a dolgokat, de attól még nem adod fel :)

  5. Audrey szerint:

    Renáta!

    A pajzsmirigyedet és az IR-t korábban nem is nézték, vagy nézték, csak nem endokrinológus, és elsiklottak felette?
    Én is régen gondolkozom, hogy kellene egy endokrinológus, de még nem szántam el magam, mert első blikkre a TSH-m és a cukrom/inzulinom is rendben van, és nem akarnék a szükségesnél jobban hipochondernek tűnni..
    Audrey

    • admin / Renáta szerint:

      Korábban nem nézték, csak most tavaly novemberben nézettem meg először. Ehhez csak endokrinológus ért, csak azzal érdemes kivizsgáltatni az inzulint és pajzsmirigyet.
      Ránézésre nekem is azt mondták a Kaáliban, az inzulinommal biztos hogy nincs gond. Sőt a nődokim is azt mondta ezekkel nem lehet gond, mert látszódnának rajtam a tünetek. Hát közlöm mindenkivel nem mindig vannak külső tünetek. És a 120 perces inzulinom is például 3-szorosa volt, mint kellene… Nem kell még kövérnek sem lenned hogy baj legyen a cukroddal, rajtam 5 kg felesleg volt, ami azóta le is ment.
      Úgyhogy én ajánlom az endokrinológus felkeresését.

  6. Júlia szerint:

    Kedves Renáta, illetve sziasztok!

    Csak szeretném megköszönni ezt a honlapot :) Nekem nagyon sokat segített, illetve a két könyved is. Nagyon csodálom a kitartásodat és a pozitív gondolkodásodat! Nekem több ismerősöm is van, akiknél szintén az endokrinológiai kivizsgálás hozott “eredményt”. Nálam azt hiszem, a görcsösség volt a legnagyobb baj… Szóval nagyon jó, hogy ezen túl tudsz lenni!! Drukkolok szeretettel: egy 35 hetes kismami

  7. Audrey szerint:

    az én nődokim most nézette meg (másfél éve próbálkozunk) és szépek az értékek. Engem meg borzasztóan frusztrál, hogy nem találnak semmit, minden amit vizsgálnak gyönyörűséges (http://audreysweltblog.blogspot.hu/2012/06/czeizel-tanar-ur-szerint.html), csak épp a baba nem akar jönni :( Úgyhögy agyalok az endokrinológuson és azon, h andrológust kéne váltani, mert a mostani akihez jár a férjem nem tűnik elég alaposnak :( Tudsz esetleg ajánlani valakit, aki Neked bevált (endokr, androl kategóriában is)?

    • admin / Renáta szerint:

      Endokrinológushoz Kecskemétre Naszódy dokihoz járok.
      Pesten nagyon jó még Tűű doki.
      Az andrológus, hát az igaziból legjobb ha meddőségi intézményben nézetitek meg, ott mondanak valós eredményt, és ott eleve máshogy is vizsgálják a spermát, centrifugázzák meg ilyesmi, valós eredményt szerintem ott tudnak mondani.

  8. Audrey szerint:

    köszi a gyors választ :)
    eddig húzódoztama meddőségitől, meg nem is tudom, melyikbe érdfemes menni, elég sok a lehetőség, és nagy a tét, ha rosszul válsztunk, sok idő (és pénz) rámehet, mire kiderül a dolog :( Szóval még küzdök magammal, de 36 évesen asszem nem nagyon van már mire várnunk.

  9. HERI szerint:

    JÓ VOLT A CIKKED!ÜDV EBBEN A KLUBBAN IS .ÖRÜLÖK,HOGY EZ IS CSOPORT ÉRZÉS!!!

  10. PrettyWitch szerint:

    Szia! Csak most találtam ide. Nagyon szurkolok, hogy minden rendben legyen! Nálam még a babatervezés előtt, kb. 1,5 éve diagnosztizáltak pajzsmirigy-alulműködést, voltam endokrinológusnál, beállították a pajzsmirigy hormont (én L-Thyroxint kapok), és így később nem volt gond a teherbeeséssel. Egy ismerősöm vetélés után járta végig ugyanezt az utat, neki gond volt pajzsmirigy mellett a sárgatesttel és a progeszteronnal is, de miután kezeléssel minden helyreállt, megfogant és megszületett a babájuk. Nagyon remélem, hogy mindez Neked is rendbe fog jönni, és utána úton lesz a baba is!

  11. Berkiné Gágyor Szabina szerint:

    Nagyon át tudom érezni azt, amit most érzel. Nekem sokszor van ilyen érzésem. Nem adod fel a reményt de valahol belül nagyon fáj a sikertelenség, miközben körülötted sorban esnek teherbe a lányok. Hát így nagyon nehéz pozitívan gondolkodni. Fel a fejjel, biztosan sikerülni fog. Az örökbefogadás gondolata bennem is megfogalmazódott már, csak még be akarom fejezni a sulimat, de utána belevágunk!

  12. sheni2 szerint:

    Sziasztok!nagyon jó olvasni ezeket a sorokat akár a kitartásról és a bíztató sorokról,akár a sikerekről van szó!Én 35éves vagyok december óta járok Pécsre a meddőségi klinikára.az első vizsgálatok után ahol kiderült,h petefészekcisztáim vannak megcsinálták a petevezeték átjárhatóságot.Ennek eredménye jó volt.bár a cisztákra sem mondta doki,h kizáró ok lenne a terhesség…A következő lépés az endokrinológus volt és itt meg is ragadtunk,mert a pajzsmirigyemmel nekem is gond van így most várunk és várunk,hogy lejjebb menjen…ez a várakozás őrület.Bár május végén vett vérem eredménye alapján nem volt túl magas,de mégiscsak decemberben kell mennem újboli ellenörzésre.na ez kikészített.most fél év várakozás…és semmit nem tehetek amíg az endokrinologus nem mondja,hogy mehetek vissza a klinikára.Örökbefogadás is napi táma nálunk mégis érzem,hogy sikerülni fog saját baba.Húzom az idöt pici még van:)

  13. Mirtusz szerint:

    Kedves Renáta,

    Régóta követem a honlapodat. Én most kezdem az első lombikomat (két évvel ezelőtt adtunk zöld utat a babának, szerencsére “hamar” kiderült, hogy lombikon kívül nincs más esély). Én külföldön élek, itt kicsit lazábban veszik a dolgokat, szinte semmit nem vizsgáltak, mert elfogadták az otthoni tavalyi eredményeimet. Azokkal amúgy nem volt semmi gond, de most már kezdek kicsit paranoiás lenni. A TSH-m 2,18 mlU/L. Te ezt már szakértői szinten kened-vágod. van aki szerint 2 alatt kell lennie, de a doki szerint ok. (nem nagyon akarok hipochondernek feltűnni, pedig az vagyok) . A terheléses inzulinom 4,7 (0perc) 57,7 (60perc) 18,2 (120 perc). Egy kíni gyógyászattal foglalkozó orvos otthon belültette a bogarat a fejembe tavaly, hogy ez teljesen rossz, de az endorkinologus szerint ez hülyeség. Teljesen el vagyok már bizonytalanodva. :-(

  14. Boszorkata szerint:

    Szia Reni!

    Nagyon jók a megérzéseim: a nővéremnek pl. napra pontosan megmondtam, hogy mikor lett terhes, pedig még csak 10 napja pihent Zozink a hasában. Igaz, a sok görcsölés, rengeteg vetélés után éppen egy jó hangulatú nyaralásról jöttek haza. Kikapcsolódtak, ahogy azt Te is írod most Magadról! Valahogy úgy érzem Nálad is ez lesz a nyerő lelki változás!!! Szurkolok Nektek! Meg Mindenkinek!!! Legyen szép napotok!!!

Leave a Reply

© Orsted Theme Copyright WPCorner

Find Wordpress Themes at WPCorner | Theme Sponsored by Cowboys Tickets