6. inszemináció után

Múlt hét pénteken volt a 6. inszemináció. Leírom a tapasztalataimat.

Reggel 1/2 8-ra mentünk Szegedre. Először megvizsgált a doktornő, minden oké volt, bár a tüsző akkor még nem volt megrepedve, de a hasam már hajnal óta fájt, úgyhogy várható volt, hogy hamarosan kilökődik a petécske. Ez volt péntek reggel, és előtte szerdán 8 órakor kellett beadnom a tüszőrepesztő szurit, mivel a párom nem volt itthon, így én adtam be magamnak. Ugye nagy tapasztalatot szereztem már a lombik előtti szurkálásnál. Szóval az én vizsgálatom után jött a párocskám, neki kellett produkálni. Aztán el is mehettünk 2 órára tulajdonképpen ahova akartunk, hát mi az új Árkádba mentünk. Még jó is hogy járkáltam, hátha megreped a tüsző. Kb. 3-szor mentem végig az egészen :). 11 után visszamentünk, kiderült hogy hívtak már telefonon, picit hamarabb is mehettünk volna, de a telefonomon nem volt hívás, mint később az inszem utáni pihenő alatt rájöttem, hát nem volt térerő a plázában. Ujjé, ebből is tanul az ember.

Na mindegy, visszaértünk, és rögtön kísértek is be az öltözőbe. Két lánnyal öltöztem együtt, mindkettőnek az első lombikos beültetése vagyis transzfere volt. Az első lányt miután behívták, nemsokára jött is ki, de nem a pihenőbe kötött ki, hanem az öltözőbe. Kérdeztem tőle mi van, hogy idejött, azt mondja polipot találtak nála, így nem ültették be az embriót/embriókat. Na, fasza! Az embrióit lefagyasszák, és következő ciklusban lesz neki a beülti, ha sikeresen megszabadul vagyis kiműtteti onnan azt  valamit. Még leírni is utálom, jobb nevet nem találtak annak a micsodának? Szegény, úgy sajnáltam, képzeljétek el, hogy megy vissza az picikéiért és nem kaphatja meg őket. Nem túl jó élmény!

Aztán következett a másik lány, és nemsokára én. Most végre volt annyi eszem, hogy magamon hagyjam a zoknim, a nylon papucs – vagy mi az – alatt , így nem fázott  a lábam sem. Míg a pihenőben fekszünk nekem mindig majd szétfagy a lábam.

No, bent voltam a műtőben, felfeküdtem az asztalra, kiderült még mindig nem repedt meg a tüsző, legalábbis nem teljesen, de valamivel tán kisebb volt mint reggel. Ezért is mondta a dokinő, hogy jó lett volna ha lépcsőzök. Hát mondom nem lépcsőztem, de nagyon sokat járkáltam. A hasam pedig végig fájt és feszített. Erre mondja a dokinéni, hogy nem probléma, mert ez az idő a legjobb az inszeminációra, amikor pont folyamatban van a tüszőrepedés. Ultrahang után, kis hideg vizecske, aztán már be is költöztek a kiskatonák. Bár most kicsit nehezebben találtak be, meg is ijedtem egy pillanat erejéig mikor mondta a dokinő, hogy van egy kis kanyar a nyakcsatornán. Na-na! Ilyeneket nem szeretek hallani. De semmi gond, csak azt vettem észre, hogy picivel 1-2 perccel tovább tartott a behelyezés, mint máskor. Készen voltam és áttoltak a pihenőbe. Pihengettem, alukáltam 1 órát. Aztán miután visszaöltöztem és kimentem a váróba kb. félóra múlva behívott a dokinő, elmondta miket szedjek, illetve fel is írta és már jöhettem is. Megkérdeztem a kiskatona eredményt, mennyi volt és milyen, hát jobbra számítottam, hiszen annyi mindent tettünk érte, de betudom az egy hetes megfázásnak, az tuti nem tett jót nekik. 10M volt és 40% mozog.

Tényleg azt még írni akartam nektek, hogy D-vitamint is ajánlott a doktornő, mert hogy akiknek nehezen jön össze a baba, azoknál kimutatták hogy, d-vitamin hiányuk van. Nekem tuti van, mert nagyon keveset vagyok napon. Így javasolta a csukamáj olaj kapszulát szedni, és szedem is.

Nagyjából ennyi, most 1 hét telt el, meg ne kérdezzétek mit érzek, mert úgysem számít, próbálok keveset gondolni a dologra, mert nagyon lassan telik az idő. Saját tapasztalatom, hogy inszemnél és lombiknál még lassabban telik le a két hét, mint alapesetben. Valószínű, mert ezektől többet vár az ember. A tünetek felsorolását is mellőzni fogom, még ha lesz is valami, mert ennek sincs értelme. Persze azért picit reménykedek, de gondolatban már a lombikra készülök, amiről annyit tudok, hogy fogalmam sincs mikor lesz.

Szóval semmi különös nincs most, de talán nyugodtabb vagyok, mint az eddigi inszemeknél, lombiknál. Köszönöm szépen, jól vagyok! :)  Ha lesznek hírek, ígérem megírom!