Készen állsz? Kérdezd meg magadtól!

november 24, 2010 | Lelkizzünk!, Meddőség, Pozitív gondolatok, Segítség teherbeeséshez

DressedTedd fel magadnak a kérdéseket!

Párod és közted van feszültség a teherbeesés miatt?

Jól érzed magad a munkahelyen?

Vannak aggályaid a terhességgel kapcsolatban?

Izgulsz a szülés miatt?

Lesz elég pénzed (pénzetek), mikor gyesen, gyeden leszel?

Kivizsgáltattad már magad és a párod?

Tisztában vagy a ciklusoddal?

Boldogság önt el, amikor látsz egy babát?

El tudsz lazulni teljesen?

Van hobbid, amit gyakorolsz is néha és örömöd leled benne?

Gyerekkorodból hoztál valamilyen rossz élményt, mely befolyásolhatja a teherbeesést?

Próbáltál már alternatív gyógymódokat, ami segítheti a teherbeesést?

Tiszta szívedből szeretnéd ha gyermeked lenne?

Ezeket a kérdéseket egyesével gondold végig, akár írd le egy füzetbe a válaszaidat.

Ha bármi kétséged támad afelől, hogy 100%-osan szeretnéd-e hogy gyermeked legyen, akkor írd meg itt a hozzászólásokban. Írd meg ha aggaszt valami.

De már az is jó, ha magadban letudod rendezni ezeket a kérdéseket, és megtalálod rájuk a megoldást. Ha tőlem akarsz kérdezni, kérdezz bátran itt a hozzászólásokban.

Tags:

Megosztás a Facebook-on

Comments (5)

 

  1. tunde szerint:

    szia mi a mesterseges megtermekenyitessel probalkoztunk. Sikerult is csak az ebriok nem tapadtak meg ,es igy el veszitettem mind a harmat. Lelkileg teljesen ki keszultem mert meg soha nem tortent ijesmi velem. nekem mar van egy 16 eves lanyom egy masik kapcsolatbol. nem gondoltam volna,hogy ilyen komplikalt a teherbe eses. Nem velem van a problema hanem a ferjemmel es csak ily modon lehet gyermeket tervezni. De az a baj,hogy a ferjem nem ugy all a dolgokhoz ahogy kene es en igy el veszitem abizalmat,nem tudom ,hogy mi tevo legyek!!!!!!!!!!

  2. roni szerint:

    Kedves Tündi!

    Nagyon sajnállak,tudom min mentél keresztül nekünk három sikertelen IVF volt.Ha a férjed igazán szeret tiszta szívéből akkor melletted áll minden ilyen problémába.Bár lehet,hogy ő is rosszul éli meg és így fejezi ki.Probálj vele beszélni ezekről.Nálunk a férjem mindenbe benne van,mert a cél közös.Szívből kívánom neked,hogy sikerüljön.Esetleg más fele nem probálkozol?Pl:természetgyógyászat…stb.

    Ne add fel!!!

  3. Dada szerint:

    Szia, férjemmel másfél éve próbálkozunk, az orvosok szerint mindketten egészségesek vagyunk. Most Clostylbegyt és Duphaston kúrán vagyok.
    Jók ezek a kérdések, és elgondolkodtatóak…
    Az én szüleim elváltak, apám bipoláris hangulatzavarral küzd, bezárkózott, de velem sem tartja a kapcsolatot, már kb egy éve nem beszéltem vele, igazából sosem viselkedett apaként, mikor kicsi voltam sokat hitegetett és hamis igéretekkel traktált. Van egy nevelőapám aki miatt sokat szenvedtem kamasz korom alatt, nem bántott vagy ilyesmi, csak sok mindent igazságtalannak éltem meg… Azt hiszem apa-komplexussal küzdök, egy kicsit haragszom az édesanyámra is, aki úgy érzem nem állt mellettem mindenben… És érdekes, de kamasz korom óta attól félek, hogy nem lehet gyerekem, és mintha ez a félelem valósággá vált volna, ez a félelmem eddig nem is jutott eszembe, csak a kérdések miatt jutott eszembe…
    Viszont most már van családom, a férjem kárpótol mindenben, de legfőképpen szeretetben :) és az ő szülei is nagyon szeretnek, lányukká fogadtak. Gondolom mindez közrejátszhat abban, hogy nem sikerül a babaprojekt… Mit gondolsz?

  4. dzsina szerint:

    Szia!
    Sokszor szoktam olvasni a commenteket és a rossz tapasztalókat.Sok mindenkivel sajnos együtt tudok érezni.Most olvasgattam a kérdést,hogy készen állok -e a terhességre.Hát őszinte legyek nem is tudom.Nekem is volt 3 vetélésem közben inzulinos cukorbeteg lettem.És minden rossz ami történhet.Én sajnos nem tudom rá a választ.Egyik orvostól megyek a másikhoz de eddig még semmi.De talán már bele is fáradtam az egészben.Depressziós vagyok attól a tudattól,hogy azok akik eldobják stb…azoknak ad a sors de nekünk mért nem.Nincs igazság!!Én már csak azt nem tudom,hogy honnént lehet erre ennyi lelki erőt gyűjteni,hogy az emberben kitartás legyen.Én úgy érzem belőlem kifogyott sajnos.Majd csak lesz valami:)

  5. Ági szerint:

    Sziasztok!

    Én nagyon rosszul érzem magam a munkahelyemen, ezért, bár őszintén szeretnénk a férjemmel kisbabát, lehet, hogy egy kicsit menekülés is lenne ez nekem a munkahelyemről. lehet, hogy ezt nem értékeli a kis lélek, és ezért nem jön? A másik, nagyobb probléma, hogy bizony nem lesz “elég” pénzünk a megélhetéshez, ha az én fizetésem kiesik, bár a szüleink mellettünk vannak mindenben, de természetesen nem Tőlük várjuk, hogy megoldják az anyagi problémáinkat. Viszont a mai munkanélküliségben, amikor bárki szinte bármelyik nap elveszítheti a munkáját, akár életünk végéig azt várhatnánk, hogy biztos, és viszonylag elfogadhatóan fizető állásunk legyen. Van arra példa, hogy valaki a kifejezett szegénységbe mert gyermeket vállalni, és mégis boldogan, tisztességben tudja nevelni a gyermekét? Olyan jó lenne ilyesmiről is olvasni itt, hiszen biztos nem én vagyok az egyedüli,aki súlyos anyagi nehézségekkel küzd, mégis vágyik arra, hogy édesanyává váljon. Azt, hogy ez mekkora felelőtlenség, mársokszor hallottam. De van-e ellenvélemény? Hívő keresztények hogy vélekedtek erről?

Leave a Reply

© Orsted Theme Copyright WPCorner

Find Wordpress Themes at WPCorner | Theme Sponsored by Cowboys Tickets