Az egyik legfrissebb hír: Nemzetközi szinten a magyarok sok gyermeket szeretnének vállalni, sok gyermeket terveznek, de ennek fele sem születik meg, mert az élet úgy alakítja. Azt mutatták ki, hogy az alacsony végzettségűek esetében több tervezett gyermek jön világra, mivel rájuk a GYES, GYED, alacsony összege is ösztönző jelleggel hathat. Míg a magasabb végzettségűeknél, – középiskola, főiskola – inkább elriasztó hatással van a babás időszak pénzügyi oldala. Ezért tolják ki sokan a teherbeesés időszakát úgy a harmincas éveik közepe,- vége felé vagy még későbbre. Visszatartó erő, hogy ha valaki gyermeket szül, nehéz megélhetés elé néz a legtöbb esetben. A munkahelyek nem oldják meg ezt a problémát, mert nem elég rugalmasan vannak erre berendezkedve vagy mondjuk úgy, nem elég rugalmas a “politikájuk”. A skandináv országokban már támogatják a munkahelyek a gyermekes családokat, részmunkaidővel, otthoni munka lehetőséggel és rugalmas munkaidő beosztással, ezért ott élen vezetnek a gyermekszámot illetően.
A munka,- és a családi teendőkkel járó kihívások összehangolása lenne a megoldás, hogy mindenki aki gyereket szeretne vállalni, akkor tehesse ezt meg, amikor a szíve azt diktálja, és amikor úgy érzi, most van itt az ideje, hogy családot alapítson. A magyar emberek szerint, a család boldogságot jelent az emberek életében, ami kihat az életük minden területére. Ezért fontos lenne, hogy mindenki akkor alapíthasson családot amikor úgy kívánja.
Nem egyszerű feladat ez, és nem lehet tudni mikor lesz ilyen téren változás, ezért mindenki aki gyereket szeretne, előre kell hogy gondolkozzon azon, hogyan is fognak megélni amikor már családjuk lesz.
Ezt az egész cikket nem elkeserítésnek szántam, hanem inkább ellenkezőleg! Arra szeretnék mindenkit ösztönözni, hogy aki úgy érzi kevés lesz a pénze, ha kismama lesz és otthon lesz a picivel vagy picikkel, na és persze utána kisgyermekes anyukaként sem lesz könnyű neki munkahelyre visszamenni, netán új munkahelyet találni, már most kezdjen el azon gondolkozni, hogyan is tud ezen a helyzeten javítani. Gondolkodjon el, tudna-e plusz munkát vállalni, vagy a férje tudna esetleg több pénzt keresni. Ha van rá lehetőség tanuljon valamit, amivel később pénzt szerezhet. És nem is árt ha ezeket a kérdéseket leülnek és megbeszélik a párjával vagy a családdal, hogy később ebből ne legyen probléma és feszültség. Sokkal jobb nyugodtan készülni a kismamaságra, anyaságra, mint azon aggódni folyamatosan hogyan is fog alakulni a család jövője, ha kis csemete vagy csemeték érkeznek a családba.
Tehát nem kell elkeseredni, hanem meg kell találni mindenkinek a számára legjobb megoldást. Tanulni, otthonról is dolgozni, plusz pénzt keresni, ki hogyan tudja megoldani, és kinek hogy a legmegfelelőbb. Nektek van ilyen problémátok?
Nekem már vannak gyerekeim, és még szeretnék egyet.
Sosem vettem figyelembe azt, hogy milyen anyagi helyzetben vagyok. Bár talán szerencsésnek is mondhatom magam, mert kaptam a szülőktől is támogatást.
De amikor babát akartam, nem számolgattam hogy lesz-e elég pénzem a felnevelésére.
Most utólag már tudom, hogy nem egyszerű dolog, főleg ahogy nőnek, úgy nőnek velük együtt a gondok is.
De összességében a boldogság, amit csak a gyerekeinktől kaphatunk meg pótolhatatlan, nincs az a pénz amivel meg lehetne fizetni.
Mostanában nem igazán kedvező a helyzet.
A 90-es években könnyebb volt a gyermekvállalás, így meg is látszik a csökkenő gyermekszámból is, hogy mennyire meggondolják, nemcsak anyagi okokból,sokan a jó állásukat is féltik elveszíteni.
Nekem van ilyen problémám! Képtelenek vagyunk az első babát bevállalni, mert a munkahelyeimen nem volt erre lehetőség. Az első helyen határozott idejű szerződéssel dolgoztam, hogy ne kapjak semmit, ha állapotos leszek, a második helyről kirúgtak próbaidő alatt, mert már abban a korban vagyok, amikor babát szeretne az ember.
Most itthon ülök, és várom, mi lesz.
Szeretnénk babát, de egyszerűen képtelenség munkahelyet találni nőként, ennyi idősen.
Mi a második gyereket várjuk, és többet azért nem tervezünk, mert egyszerűen gondot okoz a gyerekek elhelyezése akkor, amikor dolgoznunk kell, és nincs hol elhelyezni. Száz valahány főn múlik, hogy a városunkban még nem kötelező az állami bölcsőde, így nincs is. A közeli városokba vagy nem veszik be a nem helyi lakosú gyerekeket, vagy nincs elég kapacitásuk. Fizetős magánbölcsőde áll rendelkezésre, vagy távoli bölcsi. A nyári elhelyezésről az Önkormányzat nem gondoskodik. Egyik nagyszülő az ország túlvégén lakik, a másiknak meg van (eddig!) 8 unokája, akikre nem tud egyszerre vigyázni, meg nem is ér rá folyamatosan. Mindketten dolgozunk, egyszerűen nem tudjuk sokszor hol hagyni a gyerekeket. Férjem nyáron nem is vehet ki szabadságot, nekem meg nincs ennyi. Egy fizetésből nemigen lehet kijönni, egész napos bébiszitterre meg ugye nem elég a fizetés. Már így is el kellett utasítanom egy magasabb fizetésű állásajánlatot, mert a munkaidőt a bejárással nem lehetett összeegyeztetni az óvodai felügyelettel. (Nem volt aki a gyereket oviba vigye és érte menjen).
Mi ezért nem vállalunk több gyereket, pedig ha ez meg lenne oldva, amúgy fel tudnánk őket jólétben nevelni.
Ehhez még hozzáteszem, hogy várandós ultrahangon azzal szembesültem, hogy a vizsgálóban gyerek nem tartózkodhat- és mi van azokkal, akik nem tudják a testvérkét hol elhelyezni? Kint hagyják a váróban 20 percre?
Nincs ez az ország még a gyerekere igazán berendezkedve…