Azért mérünk ébredés után hőmérsékletet, mert az ember hőmérséklete reggelre csökken le az alapértékre. Ébredés után mikor felgyorsul az anyagcsere a hőmérsékletünk is emelkedik és a nap többi részén is magasabbat pár tized fokkal, mint reggel.
A hőmérsékletet a hormonális állapot is befolyásolja, ami pedig a ciklusunk alatt rendszerint változik. A ciklus első felében még nincs progeszterontermelés, így a hőmérsékletünk is alacsonyabb. Amint elkezd termelődni a progeszteron – ez peteéréskor van- a hőmérséklet is elkezd emelkedni. A pete kiszabadulásakor vagyis tüszőrepedéskor (ovuláció), a hashártyára ömlő folyadék lehűlést okoz.
Tehát hőmérsékleti görbe a ciklus első napjától az ovulációig egy alaphőmérsékletet mutat. Amikor az ovuláció van, néhány órára lecsökken, majd 1-2 nappal a pete kiszabadulása után emelkedni kezd. Egészen a következő mensi előtti napokig magasabb szinten van, mint az ovuláció előtti napokon. 2-3 nappal a mensi előtt leesik a hőmérséklet, és visszaáll az alapértékre, ami volt a peteérés előtt.
Az ovuláció gyakran a hajnali órákban történik, így talán sikerülhet kifogni az időpontot és tisztában lenni vele, hol is tart a ciklusunk.
Az hőmérsékleti értékre nincs meghatározott adat, ez egyénenként változik.
A peteérés meghatározására csak a görbe alakja szükséges, az értékek nem. Ha az ovulációs csökkenést nem mérjük, akkor csak 1-2 nappal az ovuláció után tudjuk megmondani – a hőemelkedésből – , hogy mikor is volt az ovuláció. Viszont még így is kifoghatjuk azt a 24 órát ami még alkalmas az együttlétre, hogy megtörténjen a megtermékenyítés.
Tehát ez a módszer nem előre tájékoztat hanem utólag. De ha rendszeres a ciklusunk, mindig ugyanannyi napra jön meg, akkor következtetni tudunk a következő ciklusnál.