Az embernek mindig vannak megoldatlan feladatai, problémái. Vannak olyanok, amelyeket azért nem fejeztél még be, mert egyszerűen lusta vagy rá. Vannak olyan ügyeid, amelyekre egyszerűen nincs időd megoldani. Mindig motoszkálnak fejedben olyan gondolatok, amikről azt képzeled, de jó lenne ha már kész lennék vele, de majd egyszer megcsinálom.
Ha úgy érzed vannak ilyen befejezetlen ügyeid, készíts róluk egy listát. Írd le egy füzetbe milyen dolgaid vannak félbehagyva, vagy még el sem kezdve, de szeretnéd megvalósítani.
Amikor leírtad, utána fontossági sorrendben számozd be őket. Gondold végig egy-egy ügyed megoldásához milyen eszközökre van szükséged, vagy úgy egyáltalán mi az amiért eddig még nem haladtál vele. Melyikre mennyi időz kell áldonoznod.
Kezd az elsővel, a legfontosabbal. S ha azzal készen vagy kipipálhatod. /Esetleg meg is jutalmazhatod magadat érte valamivel. :)/Majd jöhet a következő feladat és így tovább.
Ugyanis a felgyülemlő feladatok, tennivalók, a halogatások mind-mind egy kezdetleges stressz kialakulásához vezethetnek. Arra pedig Neked semmi szükséged nincs. Ugye?
Azzal hogy megoldod a várakozó problémáid, ügyeid termelsz egy kis endorfin hormont, mert elégedettség érzése alakul ki benned.
Márpedig az endorfin hormon ellazulást, nyugalmat hoz mindennapjaidba. Ami pedig különösen segíti, elővezeti a sikeres fogamzást.
Kezd el most az elhalogatott feladataidat megoldani!
Kedves Renáta,
a fenti és egy korábbi -“Túl sok információ – de nincs időm!” c. – jegyzeted olvasásakor döbbentem meg jónéhány dolgon, ezért a két témában együtt osztanám meg tapasztalataimat:
Velem sokszor előfordul, hogy bele-bele kapdosok sok olvasnivalóba, de, mivel csak este jutok géphez itthon, sokszor csak az elolvasni szánt oldalak linkjét teszem el egy Word doksiba (meghaladta a 20 oldalt a “gyűjtemény”), vagyis “nincs időm elolvasni”, leszűrni a tanácsokat, tapasztalatokat.
Elkezdtem átreformálni az étkezésünket, aminek még nem jártam a végére; páromhoz (és idős édesapjához) 4 (!) éve költöztem, azóta nagyon sok függőben lévő elrámolni, átalakítani való van, amitől még a mai napig nem érzem magam „otthon”. És ezeken kívül még sok a lezáratlan, személyhez vagy tárgyhoz kötött szintén befejezetlen ügyem, ami nyomaszt, vagy lelkiismeret-furdalást okoz.
Tanácsodra elkezdtem összeírni (2 oszlopba), és, igaz gyáván a legkönnyebbel kezdve, de sorra veszem a tennivalókat, hogy lassan, de biztosan az endorfinok győzzenek!!!!!!
És vannak kimondatlan dolgok is, amik fojtogatnak, mert nem adok hangot az érzéseimnek :-( Barátnőm szerint ezek miatt alakul ki visszatérően a felsőlégúti betegségem.
Azt hiszem, ezek a dolgok is közre játszottak, hogy az elmúlt 2 évben 2x volt spontán vetélésem. Valahol mindkettőbe egy kicsit belehaltam :-( Pedig a vizsgálatok szerint semmi szervi bajom nincsen, 40 éves egészséges nő vagyok.
Szóval a bejegyzésed olvasása után megfogadtam, hogy összeszedem magam, …és akkor a baba tudni fogja, mikor jöjjön…. :-))))))
Kívánom, hogy Nálad, és Mindenkinél „győzzenek az endorfinok”, mert ők is kellenek :-) hogy a pocakunkban kucmoroghasson a picurka :-)
Sok sikert Mindenkinek,
Ildi