E-mail

info@teherbeeses.hu

Három oka lehet a meddőségnek :

1. Nem lökődnek ki a petesejtek

2. A petesejtek nem jutnak be a petevezetékbe.

3. Spermiummal kapcsolatos problémák

Ez a három ok összefüggésbe hozható:

  • hormonális problémákkal
  • a petevezetékkel kapcsolatos problémákkal
  • szerkezeti problémákkal
  • betegségekkel

vagy az is előfordul nem ritkán, hogy nem találnak rá az orvosok sem magyarázatot. Ezt ismeretlen eredetű  meddőségnek szokták hívni.

Ha 30-35 éves vagy, és már 1 éve nem sikerül teherbe esned, akkor fordulj segítségért fogamzással kapcsolatban. Ha viszont már elmúltál 35 éves már fél év után érdemes kivizsgálni, mi lehet a  baj.

Ajánlott cikkek

3 Hozzászólás

  1. Sziasztok. Én már el múltam 35 és most vagyok a kezelés előtt. Várom a tapasztalatokat.A Baross u-ba megyünk Meg beszélésre március 9-én. Köszönettel. eera74

  2. Az epe befolyása a teherbesés folyamatára.
    Ugye a nők elég nagy számban szenvednek az epéjük rosszalkodásaitól, lássuk hogyan is hathatnak ezek pontosabban a belső mechanizmusaikra.

    Az epe elégtelen működése zsírbontási folyamatokat befolyásolja ami a zsírban oldódó vitaminoknak a hiányait okozza, ezáltal pl. csak az E-vitamin hiánya meddősséget okoz.
    De íme itt a további kutatási eredmények az “epés” páciensekről…

    Epesavak

    Az epesavakat tehát a májmuködés a koleszterin „lebontásával”, átalakításával termeli, megszabadítva a szervezetet a fölöslegben maradó, s így már valóban káros koleszterintôl. Az így képzôdött epesavak segítségével fokozódik a koleszterin közvetlen kiürülése a májból a bélbe, melynek egy része visszaszívódik, a többi pedig – a maga természetesen útján – a széklettel elhagyja a szervezetet.

    Ebbôl következôen: ha kevesebb epesavat (epét) termel a máj – aminek jelentôs okozója a pangó, rosszul ürülô epe, illetve az epehajtó ételek hiányában kevesebb epét termelô máj –, akkor kevesebb koleszterin alakul át epesavvá, és több, már fölös mennyiségu koleszterin marad a szervezetben, ami viszont az érelmeszesedés kialakulásának egyik tényezôje.

    A keletkezô epesav természetes szappanként apró csöppekké alakítja a zsírokat, melyekhez így már az emésztônedvek hozzáférnek, azaz a zsír megemésztéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

    Ebbôl következôen: ha nem jut elég epe a bélbe az ételek mellé, azaz ha nem gondoskodunk az epe minél tökéletesebb kiürülésérôl, a zsírok emésztése tökéletlen lesz, és az így fölszívódó zsírok lerakódnak (mint a guanó: keményen, vastagon).

    A bélbe jutó epesavak zsírfölszívódást lehetôvé tévô hatásuk révén gondoskodnak a zsírban oldódó vitaminok fölszívódásáról, majd a vérben is keringô epesavak segítségével eljutásáról a vérbôl a sejtfal kettôs zsír-fehérje rétegén keresztül a sejtbe – a vitaminok igazi célállomásához.

    A zsírok a glicerinhez (a háromértéku alkoholhoz) észterkötéssel kapcsolódó három zsírsavmolekulából állnak, melybôl kettô „leemésztôdik”, lehasad róla a tökéletes emésztéskor, de az tökéletlenkor csak egy.

    Ebbôl következôen: ha kevés epe (pontosabban: epesavmolekula) jut a bélbe, azaz ha nincs kellô mennyiségu, kifejezetten epeürítô hatású zsír ételünkben, a zsíroldékony vitaminoknak nemcsak fölszívódása, de felhasználódása is zavart szenved. Következményesen a részleges (és tartós!) A-, D- és E-vitamin hiányából eredô vagy azzal összefüggô nyavalyák keserítik életünket, mint pl.:

    az A-t illetôen: bôr-, légzôszervi és emésztési bajok, rosszindulatú hámeredetu daganatok (= rák);

    a D-vel kapcsolatosan: csontritkulás, bôrbetegségek (pikkelysömör rosszabbodása, vélhetôen megléte is), a sejtek éretté válásának elmaradása (rosszindulatú daganatoknál az éretlen sejtek a méginkább rosszindulatúak);

    az E-vel összefüggésben: meddôség és menstruációs kórságok, apadó anyatej, ízületi (fôleg porc) betegségek és a szabad gyökök garázdálkodásából fakadó bajok, elsôsorban a rosszindulatú daganatok.

    A bélbe jutó (a valóban oda jutó!) epesavak kétharmada visszaszívódik a bélbôl a vérbe – majd a májba jutva részt vesz a bél-vér-máj-bél körforgásban –, és elegendô (!) vérszintje esetén ellátja a rá kirótt természetes feladatait. (A májsejt károsodásakor vagy a súlyosan zavart epeelfolyási rendellenes ség esetén a vérben megemelkedik az epesavak szintje. Tehát mind az alacsony (pl. fôleg meddôség esetén!), mind a magas epesavszint fontos és korai kórjelzô érték, mely ma már könnyen, költségkímélôen (!) és rutinszeruen mérhetô (lenne, ha végeznék, és akkor a betegek is fölösleges köröket takaríthatnának meg). De a mostohagyerek-szindróma (magyarul: tünetcsoport) ennek használatát (mi több: bevezetését) nemcsak meggátolja, de jelentôségének fölismerését is akadályozza, melynek kárát mind a betegek, mind pedig az egészségbiztosító zsebe (is) bánja.

    A patkóbélbe jutó epesavak az emésztôdô zsíros ételpéppel összekeveredve fokozzák a cholecystokinin fölszabadulását, ami a tökéletes emésztés lezajlását döntôen befolyásolja.

    Ebbôl következôen: ha kevés epesav kerül a nyombélbe, azaz ha elegendô zsírral nem segítjük az epe(hólyag) jó kiürülését, az emésztés tökéletlen lesz, ami nemcsak a zsírokat, de a fehérjéket és szénhidrátokat is érinti, mivel a hasnyálmirigybôl kifolyó emésztônedvek nem tartósan és folyamatosan, ráadásul kisebb mennyiségben keverednek az ételhez.

    Az epesavak elpusztítani képesek a baktériumok egy csoportját (a Gram-pozitív festôdésueket), melybe a garat természetes baktériumai is tartoznak.

    Ebbôl következôen: csökkent gyomorsavtermelés esetén a garatflóra normálisan jelen lévô tagjai lejutnak a patkóbélbe, és ha a nyombélbe kiömlô epesavak nem pusztítják el a legfölsô légutak (orrmelléküregek) és a garat lejutott baktériumait, a vékonybélbe kerülô – ott már rothasztó hatású – kórokozók gázképzôdést, puffadást, szélgörcsöket, esetleg hasmenést okoznak. A vékonybél egyébként normálisan steril, abban a baktériumoknak semmi keresnivalójuk!

    A vékonybél utolsó szakaszába lejutó epesavak a normális székelési inger kiváltásának legdöntôbb tényezôi.

    Ebbôl következôen: ha kevés epesav kerül a vékonybélbe, azaz ha nem ürítjük rendszeresen, naponta a tömény epét az epehólyagból, akkor székrekedés lép föl. Elôször a naponkénti székürítés marad el, ami aztán egyre inkább fokozódik, a pangó székletbôl egyre több víz szívódik föl, ami a normálisan formált székletet keménnyé, majd bogyóssá teszi. A töményebb epében lévô több epefesték a székletet sötétbarnára színezi, tehát a széklet sárgáig világosodó színe naponta jelzi az elôzô napi elégtelen epeürítést. (Vigyázat: a májsejtbetegségek és bármily eredetu sárgaság is sötétbarnává teszi a székletet, míg a nagy mennyiségu tej[termék] világossá.)

    Az epesavak azokat a vírusokat is képesek elpusztítani, melyek külsô fehérjeburokkal, peplonnal rendelkeznek. (A vírus-meghatározás elsô lépése 1953-óta – amikor is Theiler a sárgaláz vírusának kutatásakor fölfedezte e hatást –, hogy elpusztulnak-e epesavakra.)

    További kutatások tárgya lehetne, hogy a vérben lévô – nem túl nagy – epesav-koncentráció mennyiben befolyásolja a peplonos vírusok fejlôdését (vagy hogy képes-e ôket féken tartani, netán elpusztítani), melyek közé tartoznak a herpesz-vírusok, de a nagy érdeklôdésre számot tartó HIV is, mely az AIDS-et okozza.

    Saját tapasztalatunk: rendezôdött epesavforgalom mellett az addig gyakran föllobbanó herpeszek többé nem jelentkeztek.

    Az epesavak a vastagbélben normálisan jelen lévô (Gramnegatív) baktériumok sejtfalának mérgezô, nagy molekulájú anyagait, endotoxinjait hatástalanítják, széttördelik. Az endotoxinok (=belsô, saját mérgek) nagy molekulájuk révén allergizáló hatásúak, de szívritmuszavart is okozhatnak, lázkeltôek, felelôsek a szepszisért, azaz a vérmérgezésért, különösen mutétek után, és közrejátszhatnak a férfi meddôségben is.

    Ebbôl következôen: ha nem jut elegendô epesav a vastagbélbe, akkor annak baktériumaiból származó mérgeket nem képesek hatástalanítani, s a fönt említett tünetek és betegségek kialakulását okozhatják.

    Az epesavak az endotoxinok hatástalanítása révén komoly szerepet játszanak a szervezet fizikai és kémiai károsító hatások elleni védelmében, amit az ezirányú kutatásai miatt a nagy nemzetközi hírnévnek örvendô Bertók Loránd professzor találóan a szervezet fiziko-kémiai defenziójának nevezett el és vezetett be a tudomány nemzetközi fogalomtárába. (Sajnálatosan e nagy jelentôségu fölfedezést itthon mindmáig még nem ismerték föl, s várat magára a fölfedezéshez méltó hazai tudományos elismerés is.)

    Az epesavak tehát rendkívül fontos szerepet töltenek be az emésztésben, az emésztôrendszer szerveinek muködésében, a zsírok és zsíroldékony anyagok forgalmában, a már fölöslegben maradó koleszterin eltávolításában, az egészség megôrzésében és a szervezet fiziko-kémiai védekezésében. Mindezen feladataikat viszont csak akkor tudják jól ellátni, ha étkezésünk kellôen nagy zsírtartalmával elérjük az epe(hólyag) tökéletes kiürülését reggel és lehetôleg még egyszer, késôdélután.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ...

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás