Hozzászólás: Igaz történet

Szerző: era74

era74 — Wed, 09 Feb 2011 07:43:40 +0000

Szív szorítóak ezek a történetek. De szerintem ki tartással és HITTEL SOK MINDENT el lehet éri! Mi már 10 éve szeretnénk gyermeket. Sok vetélésen és méhen kívüli terhességen vagyok túl. De a reményt nem adom fel. Március 9-én megyünk a Baross.u meg beszélésre a LOMBIK-ról.Remélem minden az el képzeléseink szerint történik majd? Szurkoljatok értünk! Köszönöm.eera74

Szerző: Xénia

Xénia — Wed, 08 Dec 2010 19:16:17 +0000

ÉVA HOZZÁSZÓLÁSÁHOZ:
Sajnos a környezet, a munkahely kegyetlen, de könnyű kritizálni, a barátnőnek is könnyű elhagyni a meddő nöt 35 év barátság után, neki egyből sikerült 40-en felül. Rengeteg év küzdelem, szenvedés és még ráadásul a környezet is, legjobb lenne elmenekülni az ország másik felébe.

Szerző: Xénia

Xénia — Wed, 08 Dec 2010 19:12:12 +0000

Nem tudom, én is fordultam a lakóhelyemen pszichiáterhez, azt mondta TB alapon nem tudnak segíteni, járjak maszek alapon, de könyörgöm, ennyi sikertelen év után már miből fizessem?
Tud valaki segíteni, hogy TB alapon hova lehet járni pszichoterápiára, a lakhelyemen nincs ilyen, fizetni meg sajnos nem tudok .
Köszönöm

Szerző: Szalkai Titi

Szalkai Titi — Sat, 12 Jun 2010 21:33:50 +0000

Nekem az első gyerkőcöm megfoganása előtt a születésélményem (dupla köldökzsinór tekeredés a nyakam körül) volt az, ami tudat alatt akadályozta a termékenységet.
Amikor kineziológussal ezt a blokkot oldattam, és ellazultam, elindult a gyerkőc (és makkegészségesen született meg). Bár messze nem akkor fogant meg, amikor a menstruáció szerint kellett volna neki fogannia. Úgy gondolom, hogy a Jónás-naptárnak ismert módszerben lehet a megoldás kulcsa.

Szerző: Éva

Éva — Fri, 21 May 2010 07:46:21 +0000

Sziasztok!
Nem értek egyet teljesen Babe hozzászólásával. Én óvodában dolgozom, és azt látom, hogy nagyon sok olyan család van, ahol a szülőknek nincs munkahelyük, albérletben vagy szüleiknél élnek, szociális rászorultsági alapon ingyen étkeznek a gyermekek és mégis 3-4 gyerek van a családban (és nem a kissebbségről van szó). Nem hiszem, hogy ezek a szülők értékesebb nevelést adnak a gyerekeiknek, hiszen az oviban tanulnak meg nagyon sok alapvető dolgot és a szüleik nem igazán felkészültebbek érzelmileg vagy lelkileg. Természetesen tisztelet a kivételnek, hiszen sok odaadó, szerető szülőt is ismerek. Nekem nagyon fáj azt látni, hogy ennyi gyerek születik ilyen körülmények közé, míg mások évekig hiába küzdenek, hogy legalább 1 gyerekük legyen. Én 43 évesen 4 év próbálkozás és orvosi kezelés, 2 inszemináció után kezdem feladni a küzdelmet, pedig szervileg és hormonálisan még teljesen rendben vagyok. Talán egyrészről a görcsös akarat, hogy már kifutottam az időből, másrészt a környezetem negatív véleménye, hogy miért szeretnék ilyen későn szülni, ez akadályozza azt, hogy még egyszer anya legyek…

Szerző: Babe

Babe — Wed, 19 May 2010 11:48:25 +0000

Én 7 hónapja pszichoterápiára járok. Nem mintha nagy bajom lenne, de a baba csak nem jött, így cselekedtem…
Amennyiben szervi oka nincs a meddőségnek, marad az életünkben átélt, olykor mélyen eltemetett trauma, ami esetemben is felszínre került, vagy az előző életekből hozott, feloldatlan karmikus gát (már aki hisz az ilyesmiben). De mindenképpen az a megoldás, ha megismerjük önmagunkat, befelé fordulunk, kisírjuk, ami tényleg fáj, és nem mások történetein hüledezünk, hanem a sajátunkon. Mert az csakis a mi problémánk, és csakis mi, egyedül mi oldhatjuk fel: kemény munkával.
Olyan sokan vagyunk, hogy az életnek biztosan célja van ezzel, hogy ennyi a meddőséggel harcoló nő. Talán az, hogy a mi gyerekeink értékesebb nevelést, érzelmileg és lelkileg felkészültebb szülőket kapjanak…

Szerző: admin

admin — Tue, 18 May 2010 16:27:32 +0000

Manner! Ez nem ingyenes blogspotos oldal. Fizetem a tárhelyt. Igen a blogspoton nem lehet ezt megcsinálni, viszont blog.hu-n igen.

Szerző: Dori

Dori — Tue, 18 May 2010 09:58:04 +0000

nagyon tanulságos történet… Hellinger-terápia

Szerző: manner

manner — Mon, 17 May 2010 19:41:24 +0000

Nem semmi történet….
(ez teljesen off, bocs a kérdésért, de hogy kell azt megcsinálni, hogy a bejegyzésnek csak az eleje látszódjon és csak kattintásra a folytatás? Te vagy az egyetlen blogspotos, akinél ezt láttam. köszi előre is)
Üdv, manner